Augusztus 23-án délelőtt az óbudai Segítő Szűz Mária Szalézi Kápolnában különleges pillanatnak lehettünk tanúi. Tóth Domonkos, a magyar szalézi közösség legfiatalabb tagja örökfogadalmát tette le Vitális Gábor tartományfőnök atya előtt. Ez a nap nem csak az ő ünnepe volt, hanem az egész Szalézi Családé – és egyben meghívás mindannyiunk számára.
Egyetlen, végleges „igen”
A szentmisében elhangzott szavak rávilágítottak arra, hogy az örökfogadalom nem „különlegeseknek” szól. Ez az igen ugyanúgy Isten meghívására adott válasz, ahogyan Mária válaszolt az angyal szavára. Domonkos kimondott igene számunkra is tükör: mindannyiunkat hív Isten, hogy merjünk választ adni.
A hivatás lényege nem az, hogy már most mindenre tudjuk a választ, hanem az, hogy merjük kimondani az első igent. Egy igen a bizalomra, egy igen a szeretetre, egy igen arra, hogy nem vagyunk egyedül az utunkon.
Ünnep, ami tovább él
A szertartás után természetesen ünneplés következett: nevetés, beszélgetések, jóízű falatok a Don Bosco Közösségi Házban. Ez is fontos, de talán még fontosabb, hogy az igazi ünnep bennünk él tovább: az a bizonyosság, hogy az életünk érték, és Isten velünk van a döntéseinkben.
És neked mit jelent az „igen”?
Lehet, hogy te is keresed a helyed. Lehet, hogy még nem tudod, mi lesz a te nagy döntésed. De biztos lehetsz benne: Isten hívása nem bonyolult, hanem egyszerű, és mindig az élet teljessége felé vezet. Egy kis lépés, egy kis igen – és lassan kibontakozik előtted is az út.
Domonkos ünnepe mindannyiunkat arra hív, hogy merjünk bízni. Hogy a saját életünkben is legyen helye annak az „igennek”, ami újra és újra közelebb visz Istenhez, önmagunkhoz és egymáshoz.
👉 És te? Mire mondasz ma igent?
